Uzsora – Bűncselekmény!

Btk. 381. § Uzsora-bűncselekmény
381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A rendelkezés az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállását szabályozza. A törvény átveszi az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXXIV. törvénnyel elvégzett módosításokat.

Az uzsorázás újabb formái olyan jelleget öltöttek magukra, megjelenésükben – embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt – olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy uzsora-bűncselekménykénti minősítésüket függetleníteni kellett attól, hogy a cselekményt üzletszerűen követik-e el, vagy sem. Példaként hozható fel a kölcsönadással kombinált színlelt adásvételi szerződés aláíratása, mintegy a kölcsön „biztosítékául”, majd annak érvényesítése. Ez ugyanis önmagában olyan cselekmény, ami egyszeri elkövetés esetén is súlyos büntetőjogi szankciót kell, hogy maga után vonjon.

Az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállása nem használja a szerződés fogalmat, ehelyett az ennél kevésbé formális megállapodás kifejezésre utal. A megállapodás kifejezés használatának indoka az, hogy az uzsoratevékenység jellemzően – bár kölcsönügyletek révén valósul meg az uzsorakölcsönök nyújtása – sok esetben más szerződésnek, vagy megállapodásnak van álcázva. Amennyiben a tényállás kizárólag a szerződésekre, vagy még szűkebben, a kölcsönszerződésekre utalna, úgy a – pl. adásvételi célzat nélkül, kvázi fedezetként eladott vagyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó – színlelt adásvételi szerződések, vagy egyéb megállapodások esetén a büntetőbíróságnak kellene a megállapodások szerződés jellegét, vagy a szerződések színleltségét megállapítani. A törvényi tényállás alapján azonban elegendő annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között létrejött egy uzsorás elemeket tartalmazó megállapodás.

A másik fél rászorult helyzetének kihasználása fordulattal kapcsolatban a törvény a bíróság megítélésére bízza, hogy az eset körülményeitől függően mely helyzeteket tekint olyannak, amelynek kihasználása már az uzsora körébe vonható. A tényállás ezért nem határoz meg konkrét példákat (rossz anyagi helyzet, hiszékenység, alacsonyabb értelmi képesség stb.).

A tényállás alapesetének megvalósulásához szükséges továbbá a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás kikötése. Az ellenszolgáltatás különösen aránytalanságának megítélése a büntetőbíróság feladata, amelynek során az eset összes körülményére kell tekintettel lenni.

Az uzsorás szerződés teljesítése nem csupán a kötelezett, hanem a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve az általa eltartott személy élethelyzetében is kedvezőtlen hatást vált ki, ezért a törvény ennek figyelembe vételével határozza meg a sértetti kört. Tartási kötelezettség jogszabályon, bírósági határozaton vagy szerződésen alapulhat csak, így ezek külön nevesítése nem szükséges, a tényállás enélkül is megfelelően alkalmazható.

Az „alkalmas arra” fordulat beiktatásával az uzsora-bűncselekmény elkövetési magatartása veszélyeztető cselekménnyé válik. Nem feltétele tehát a bűncselekmény megvalósulásának az, hogy a súlyos vagy további súlyos nélkülözés bekövetkezzen, elegendő, ha az uzsorás megállapodás teljesítése annak előidézésére alkalmas.

A súlyos nélkülözés azokra a sértettekre vonatkozik, akik az uzsorás megállapodásban kikötött ellenszolgáltatás teljesítésével kerülnek súlyosan nélkülöző helyzetbe, holott korábban nem voltak abban. A további súlyos nélkülözés pedig arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorás megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek, jellemzően éppen emiatt kerül sor részükről az uzsorakölcsön felvételére, ami továbbra is fenntartja, konzerválja ezt a nélkülöző állapotot.

A törvény az uzsora-bűncselekmény minősített eseteinek körét változatlanul fenntartja, ezek az üzletszerű és a bűnszövetségben elkövetés.

Az uzsoratevékenység jellemzően zártabb közösségekben jelenik meg, az uzsorások általában jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Az ilyen magatartásokkal szemben hatékony szankció lehet a kitiltás, mert ezzel az uzsorások elvonhatók az ügyfélkörtől.

Az uzsora-bűncselekményekre jellemző a szervezett elkövetési forma. Az elkövetők közötti „érdekszövetség” megbontását célozta meg a 2011. évi törvénymódosítás a büntetés korlátlan enyhítésére okot adó körülmény szabályozásával. Ezáltal is segítve a hatékonyabb felderítést, és az igen jelentős látencia visszaszorítását. A törvény a hatóságokkal együttműködő, tevékeny megbánást tanúsító elkövetővel szemben a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét fenntartja

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.