Uzsora – Bűncselekmény!

Btk. 381. § Uzsora-bűncselekmény
381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A rendelkezés az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállását szabályozza. A törvény átveszi az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXXIV. törvénnyel elvégzett módosításokat.

Az uzsorázás újabb formái olyan jelleget öltöttek magukra, megjelenésükben – embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt – olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy uzsora-bűncselekménykénti minősítésüket függetleníteni kellett attól, hogy a cselekményt üzletszerűen követik-e el, vagy sem. Példaként hozható fel a kölcsönadással kombinált színlelt adásvételi szerződés aláíratása, mintegy a kölcsön „biztosítékául”, majd annak érvényesítése. Ez ugyanis önmagában olyan cselekmény, ami egyszeri elkövetés esetén is súlyos büntetőjogi szankciót kell, hogy maga után vonjon.

Az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállása nem használja a szerződés fogalmat, ehelyett az ennél kevésbé formális megállapodás kifejezésre utal. A megállapodás kifejezés használatának indoka az, hogy az uzsoratevékenység jellemzően – bár kölcsönügyletek révén valósul meg az uzsorakölcsönök nyújtása – sok esetben más szerződésnek, vagy megállapodásnak van álcázva. Amennyiben a tényállás kizárólag a szerződésekre, vagy még szűkebben, a kölcsönszerződésekre utalna, úgy a – pl. adásvételi célzat nélkül, kvázi fedezetként eladott vagyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó – színlelt adásvételi szerződések, vagy egyéb megállapodások esetén a büntetőbíróságnak kellene a megállapodások szerződés jellegét, vagy a szerződések színleltségét megállapítani. A törvényi tényállás alapján azonban elegendő annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között létrejött egy uzsorás elemeket tartalmazó megállapodás.

A másik fél rászorult helyzetének kihasználása fordulattal kapcsolatban a törvény a bíróság megítélésére bízza, hogy az eset körülményeitől függően mely helyzeteket tekint olyannak, amelynek kihasználása már az uzsora körébe vonható. A tényállás ezért nem határoz meg konkrét példákat (rossz anyagi helyzet, hiszékenység, alacsonyabb értelmi képesség stb.).

A tényállás alapesetének megvalósulásához szükséges továbbá a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás kikötése. Az ellenszolgáltatás különösen aránytalanságának megítélése a büntetőbíróság feladata, amelynek során az eset összes körülményére kell tekintettel lenni.

Az uzsorás szerződés teljesítése nem csupán a kötelezett, hanem a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve az általa eltartott személy élethelyzetében is kedvezőtlen hatást vált ki, ezért a törvény ennek figyelembe vételével határozza meg a sértetti kört. Tartási kötelezettség jogszabályon, bírósági határozaton vagy szerződésen alapulhat csak, így ezek külön nevesítése nem szükséges, a tényállás enélkül is megfelelően alkalmazható.

Az „alkalmas arra” fordulat beiktatásával az uzsora-bűncselekmény elkövetési magatartása veszélyeztető cselekménnyé válik. Nem feltétele tehát a bűncselekmény megvalósulásának az, hogy a súlyos vagy további súlyos nélkülözés bekövetkezzen, elegendő, ha az uzsorás megállapodás teljesítése annak előidézésére alkalmas.

A súlyos nélkülözés azokra a sértettekre vonatkozik, akik az uzsorás megállapodásban kikötött ellenszolgáltatás teljesítésével kerülnek súlyosan nélkülöző helyzetbe, holott korábban nem voltak abban. A további súlyos nélkülözés pedig arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorás megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek, jellemzően éppen emiatt kerül sor részükről az uzsorakölcsön felvételére, ami továbbra is fenntartja, konzerválja ezt a nélkülöző állapotot.

A törvény az uzsora-bűncselekmény minősített eseteinek körét változatlanul fenntartja, ezek az üzletszerű és a bűnszövetségben elkövetés.

Az uzsoratevékenység jellemzően zártabb közösségekben jelenik meg, az uzsorások általában jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Az ilyen magatartásokkal szemben hatékony szankció lehet a kitiltás, mert ezzel az uzsorások elvonhatók az ügyfélkörtől.

Az uzsora-bűncselekményekre jellemző a szervezett elkövetési forma. Az elkövetők közötti „érdekszövetség” megbontását célozta meg a 2011. évi törvénymódosítás a büntetés korlátlan enyhítésére okot adó körülmény szabályozásával. Ezáltal is segítve a hatékonyabb felderítést, és az igen jelentős látencia visszaszorítását. A törvény a hatóságokkal együttműködő, tevékeny megbánást tanúsító elkövetővel szemben a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét fenntartja

Az elévülés szabályai az új Ptk.-ban.

A polgári jog alapvető szabályai szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind pedig a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható. Éppen erre tekintettel, ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez. E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely megnehezíti a valóságnak megfelelő igényérvényesítést.

Az idő múlásának kétféle anyagi jogi hatása lehet, egyrészről a jogvesztés, másrészről pedig az elévülés, azzal, hogy az előbbihez a törvény kifejezett rendelkezése szükséges. Az elévülés korábbi szabályai szerinti általános határidején az új törvény sem változtatott, az a gyakorlat alapján megfelelőnek bizonyult. Érdekesség, hogy az azt megelőző polgári alaptörvény az általános polgári elévülési határidőt harminckét évben határozta meg.

Az elévülés szabályait a mostani törvény a kötelmi jog általános szabályai közé helyezi a korábbi szerződéses rendelkezések közül, amelynek oka, hogy az elévülés szabályai nemcsak a szerződéses jogban, hanem a kötelmi követelések (pl. kártérítés) körében is irányadó.

I. Az időmúlás joghatása

Jogvesztéssel a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére a jogszabályban előírt határidő eltelte abban az esetben jár, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor arra az elévülés szabályait kell alkalmazni (Ptk. 6:21. §)

A joghatások ilyen elhatárolása a Ptk-ban új szabály, amely rögzíti a joggyakorlat által kialakított megkülönböztetést.

II. Az elévülés és joghatásai

Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §).

Legfontosabb változás itt, hogy eltérő elévülési időről kizárólag a Ptk. rendelkezhet, korábban ez más jogszabály alapján is lehetséges volt. Másrészről pedig az elévülési idő megváltoztatását írásban a törvény szélesebb körben engedi meg.

Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni. A főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni (Ptk. 6:23. §).

Változás, hogy a Ptk. szabályai eltérhetnek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától, a teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni az elévülésre tekintettel, illetőleg az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben arra a felek nem hivatkoznak, úgy a bíróság e miatt nem utasíthat el követelést.

Közlemény!

 

Uzsoráskodnak Magyarországon a Faktoring cégek!

 

 

Magyarországon vannak családok, akik a Faktoring cégeknek is köszönhetik, hogy az
utcára, vagy a mélyszegénység perifériájára kerültek.
Magyarországon gomba módon gyarapodnak a Faktoring cégek, amelyek törvényeket és szabályokat áthágva emberek tízezreit sodorják súlyos anyagi nehézségbe nem törődve azzal, hogy
ezzel családok tízezreit teszik tönkre.
Az általuk a szolgáltatoktól (közüzemi, telekommunikációs,
banki) megvásárolt lejárt tartozásokat az adós irányában egy sima értesítő levélben „engedményezésnek” tüntetik fel. Ez természetesen nem igaz, hiszen ezek a cégek pénzügyi
tranzakciót hajtanak végre. Egy lejárt tartozást nem lehet engedményként feltüntetni.
Egy Faktoring cég nem kezelhet személyes adatokat és nem tárolhatja azokat, ezzel megsértve az adós (hátralékos) személyes jogait, amit azonban a közüzemi szolgáltatók a bankokkal karöltve követnek el.
A Faktoring cégek egy eredetileg 20.000-50.000 Ft összegű mobil előfizetési díjhátralékból csinálnak 200.000-500.000 Ft összegű tartozást. Ez közel 800 % -os kamat.
Mi ez, ha nem uzsora?
Ezen Faktoring cégek kivétel nélkül potom pár százezer forintért felvásárolják a lejárt bankhitel (személyi kölcsön, jelzáloghitel) tartozásokat is és komoly, több milliós tartozást hoznak ki belőlük.
Ennek végeredményeként fizetési meghagyásokat bocsátanak ki, vagy önálló bírósági végrehajtók által végrehajtandó kilakoltatást kezdeményeznek az érintett, fizetni nem tudó családokkal szemben.
Fegyverük a pszichológia terror, a megfélemlítés. Ebben részesek a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók is.
Ezért a Végső Esély Párt javasolja, hogy a Faktoring cégeket teljesen számolják fel, és a jövőben ne alakulhassanak ilyen szolgáltatók még pénzügyi tanácsadó cégek mögé bújva sem. A
közjegyzőknek megtiltanánk fizetési meghagyás kiadását, az önálló bírósági végrehajtói rendszert
is felszámolnánk.
Természetesen indulni szándékozunk a 2018. évi választásokon. És amennyiben sikerül bizalmat kapnunk és bejutnunk a Parlamentbe, azon fogunk dolgozni, hogy ezeket a cégeket
mielőbb felszámolják.

Székely Zoltánné
elnök
Végső Esély Párt

https://vegsoesely.hu